“A nő erős, bátor, és ha felismeri a maga küldetését, mindenre képes és alkalmas.” (Szabó Magda)
A mi évezredünk: szabadság, választási jog, anyaság, munka és karrier, jogosítvány, mind elérhető nekünk is. Viszont hiányzik: a nőiség és az anyaság társadalmi megbecsülése és tisztelete, valamint a béregyenlőség.
Ma már olyan jogokkal rendelkezünk nőként, amelyekről 100-200 évvel ezelőtt nem is álmodhattunk. Dolgozhatunk, tanulhatunk, politizálhatunk. Szabadok, önállóak és önmagunk lehetünk, de azért azt tegyük hozzá, hogy nem feltétlenül az élet minden területén. Ráadásul mi nők még esetlenül is élünk a lehetőségeinkkel, mélyen élnek bennünk az ősi tiltások, viselkedési formák.
Hol vannak még feladatok? Még kevés helyen bánnak megfelelően a szülő nővel. Még nincs a nők számára béregyenlőség. Még mindig kevés a női politikus – holott a Föld népességének fele nő. Még mindig nem dicsőség nőnek születni. Még mindig nem vagyunk érdemeink szerint megbecsülve. Még mindig nem működik a nők között szolidaritás.
Hibáinkból tanulni, alaptalan bűntudatunktól szabadulni kell, összetartóbbnak kell lennünk – és a miénktől eltérő szellemben, de teljes felelősséggel kell nevelni lányainkat, hogy nekik még jobb legyen.
Miért szereted, hogy nőnek születtél?